A kis lepkés...

 

 Minden tárgy okkal készül, ajándékba, megrendelésre,eladásra, vagy csak úgy szerelemből. Előbb, vagy utóbb mind gazdára is talál, magával viszi a szeretetet amit belevarrtam, tudjátok, leírtam én ezt már sokszor. Ez a kis takaró is okkal készült, csak kicsit más okkal, mint az eddigiek.
   Pár hete olvastam egy cikket egy házról, ahol egy olyan alapítvány működik, ami  segít a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerekeknek és családjaiknak a harcban, a megmásíthatatlan vég elfogadásában,az utolsó napok nehézségeinek elviselésében.Teszi mindezt csupán adományokból, állami támogatás nélkül. http://www.tabitha.hu/index.php/rolunk
Persze, mindannyian tudjuk, hogy a születés pillanatában elindulunk az utunk vége felé, minden perccel egyre kevesebb lesz az időnk. Tudjuk,de nem beszélünk róla, kerüljük a témát, különösen akkor nehéz, ha gyerekről van szó. Fájdalmas a téma, de hozzátartozik az élethez, bárki szembekerülhet vele, és akkor jól jön a segítség.
   Szerintem sokan vagyunk, akik inkább segítenének....Lehet nem is hallottak még erről az alapítványról , erről a házról, mint én. Lehet eszükbe sem jutott, hogy vannak olyan pici angyalok, akik csak egész rövid időt kaptak arra, hogy köztünk legyenek....
  Úgy gondolom,sokan vagyunk olyanok is akik segítenének, mindenki a maga módján, ahogy tud. Én azt találtam ki, hogy varrok egy takarót teli szeretettel,és felajánlom a ház javára.Persze nem a takarót, hanem az árát.Velük már felvettem a kapcsolatot, a licit csak akkor indul, amikor ők rábólintanak.
  Ez a bejegyzés pedig Hozzátok szól, akik segíteni szeretnétek. Aki megosztja az is segít, aki licitál rá, az is, és aki megveszi és az árát átutalja a számlájukra az is.Természetesen az kapja meg a takarót , aki a legtöbbet ajánl érte.Amint az átutalás megérkezik az alapítvány számlájára én már szaladok is a postára a csomaggal....Mivel nem volt biztos, hogy aki megveszi tudja -e, akarja-e takarónak használni, a hátulját úgy varrtam meg, hogy fali képként is használható legyen.Amint az alapítvány visszajelez, indul a licit a facebook-on, figyeljétek és kérlek, segítsetek ! Köszönöm :)

Függönyt varrunk....

Nem feltétlen foltos mutatvány, de ilyenkor tavasszal a nagytakarítások , festések idején lehet hasznos lehet azoknak , akik új függönyt szeretnének venni, és esetleg még meg is varrnák maguknak, de még sosem volt dolguk vele.
   Az első feladatunk ez ügyben a mérés.Hogy vásárláskor ne legyenek félreértések, melyik méret pontosan mit jelent, a legjobban akkor járunk, ha egy rajzot készítünk a függönyözendő nyílászáróról és környékéről. Így, bármennyi idő is telik el a méretvétel és a vásárlás közt, a rajz alapján pontosan fogjuk tudni, melyik szám mit jelent.
Mi kerüljön a rajzra?

Tegyük fel van egy ablak és egy erkélyajtó az egyik falunkon, akkor meg kell mérnünk :

- a fal szélességét és magasságát,
- a nyílászárók szélességét és magasságát
- egymástól való távolságukat
- az ablakpárkány és a talajszint közti magasságot
- a plafon és a keret közti távolságot
- radiátor méretei

A rajzunkra kerüljön fel minden ami azon a falon elhelyezkedik, kép, bútor, radiátor, villanykapcsoló stb.
Erre a fazon megtervezésekor lehet szükségünk. Nem árt utánajárni, főleg egy számunkra új lakásban annak, hogy a fal, ahova a karnist szeretnénk, mennyire bírja a terhelést, milyen anyagból van, ez majd a felszereléskor fontos lehet.
     Legegyszerűbb a feladat, amennyiben az egész felületet függönyözzük. Ilyenkor csak azt kell eldöntenünk, hogy meddig érjen a függöny.Ha földig érő mellett döntünk, ne felejtsük el, hogy takarításkor megnehezíti a helyzetet, amennyiben a függöny valóban leér a földig.Praktikus okokból érdemes minimum 5 centit elhagyni méréskor a padlótól.Ha nagyon tökéleteset szeretnénk, akár figyelembe vehetjük  a padló szegélyezésének magasságát, annak a vonalát követve állíthatjuk be a függönyünk magasságát.Méréskor figyelembe kell venni, hogy a karnis oldalfali, vagy plafonra szerelhető lesz-e, és mekkora a belógása a felfüggesztéshez használt csipesznek, vagy kampónak.

Kis gyerekes családban, csak oda tegyünk földig érő függönyt, ahová úgy tudjuk felszerelni a karnist, hogy a függönybe kapaszkodó csemetét is biztosan tartja majd!

    Rövidebb függönyt szokás tenni oda, ahol radiátor van az ablak alatt,és a férj ragaszkodik hozzá, hogy hőtechnikai okokból az ne legyen eltakarva. Nem érdemes egy függöny miatt családi perpatvarba bonyolódni, ennek is meg van a maga haszna, kisebb felületet kell majd vasalni. Mert az igazán szép függöny, az biza vasalva van, főleg a mostanság igen divatos organzák bírnak nagyon aljasul kinézni, ha nem találkoznak a vasalóval mosás után.
Rövid függöny esetében tehát a radiátor lesz a meghatározója a függöny hosszának. Érdemes méréskor az ablakpárkányt figyelembe venni, mert az biztos vízszintes, míg vannak radiátorok amik nem feltétlen azok :)
Amennyiben csak vitrázsfüggönyünk lesz, ne felejtsük el bejelölni a rajzon a kilincs helyét pontos méretekkel.

   Vásárláskor tudnunk kell, hogy a karnis legalább 20-20 centivel takarjon szélesebb felületet, mint maga a nyílás, az anyag, amit ráteszünk pedig minimum a karnis 1,5-szerese legyen. A függöny hosszához hozzá kell adnunk a felhajtáshoz és a behúzószalag alá behajtott többletet is, minimum 10 centit.  Azt sem árt figyelembe venni, hogy a kiválasztott függöny mintás-e vagy egyszínű. Nagy mintát nem teszünk kis felületre, mert nem érvényesül és fordítva sem biztos hogy jól mutat. Mármint a kis minta nagy felületen zavaróan soknak tűnhet.
Ha az anyagon nincs minta akkor a mennyiségét a kiválasztott behúzószalaghoz igazítsuk, amennyiben 2,5-szeres mennyiséget kíván, ne sajnáljuk tőle, hisz ez esetben  a ráncolás lesz a díszítőelem. Minta nélküli függönyünk mellé bátran válasszunk  mintás dekort, amennyiben a helységben használt tapéta, bútorkárpit esetleg a szőnyeg nem kerül összetűzésbe vele. Ha azonban mintás a kiválasztottunk, már csak akkor tegyünk mellé mintásat, ha van sajátja ami vagy mintában, vagy színösszeállításban illeszkedik hozzá.
Bele kell nyugodnunk, hogy nem lehet minden szép függöny a miénk, főleg nem egy helységen belül!
    Hálószobába, déli fekvésű nappaliba mindenképpen érdemes áldozni olyan anyagra ami jó hő és fényzáró egyben  / blackout /
    Na varrjunk már!
 A függönyvarrás előtt mindenképpen cseréljünk tűt, mert az anyag erősen sértődékeny. Cérnát mindenképp az anyagában és színében egyezőek közül kell választani a tökéletes végeredmény érdekében. Ami még fontos, vásárláskor kérjük meg az eladót, hogy szálban vágja az anyagot, ha mégsem így történt, szabás előtt mindenképp tegyük meg./ Anyag széle ollóval becsippent, szál kihúz, ollóval a szál húzása mentén vág./ Inkább ilyenkor veszítsünk el pár centit, mint ferde legyen a végeredmény.
    A függöny alját semmiképp ne keskenyen szegjük, itt a nagyvonalúság hoz igazán szép eredményt. A széles felhajtás sújt ad a függönynek, szépen kihúzza azt. Érdemes az alja varrással kezdeni, majd az oldalszegésekkel  folytatni. A behúzószalag az utolsó lépésként kerül a tetejére. A vasaló itt is jó szolgálatot tehet, ha varrás előtt bevasaljuk a felhajtást méretre, könnyebb lesz a munka.
    Ne felejtsétek el, hogy az ablakon az utca felőli oldalra kerül az átlátszó függöny , a szoba felé eső sínre pedig a sötétítő. Ebből következik, hogy a sötétítő pár centivel legyen hosszabb, hogy biztosan takarja az alatta lévőt.
   Anyagvásárláskor érdemes átgondolni, szeretnénk e drapériát, díszpárnát, vagy függönyelkötőt is mert nem biztos, hogy később még sikerül ugyanazt az anyagot találni. Írhatnék még bővebben a ráncolókról és egyéb huncutságokról, de én itt a legfontosabbakkal szerettem volna csak foglalkozni, a többit úgyis megtalálja a net-en, aki rákeres, de kérdezhettek tőlem is nyugodtan, hisz hosszú évekig ez volt a munkám.

Fiamnak szeretettel...

    Kérdeztétek publikus-e a takaró története, persze nem titok, hisz mindet leírom, mért pont ezt ne?
 Egyszer csak felnőnek és elköltöznek, ez az élet rendje, tudom és tiszteletben is tartom, örülök, hogy sikerült nekik, büszke is vagyok nagyon. De a szülőnek, mint tudjuk a gyerek, az gyerek. Kis gyerek, nagy gyerek, öreg gyerek, és mi szeretnénk óvni , vigyázni pedig talán már nem is igénylik. De mi ugye képtelenek vagyunk a bőrünkből kibújni, hiába tudjuk  hogy néha bizony zavaró lehet a nagy aggódásunk.
   Én a magam rongyos módján oldottam meg ezt a problémát.Varrtam végre a fiamnak,egy  őrző- védő takarót. Azért Neki először, mert ő él tőlünk a legtávolabb.

A szürke alapot, még karácsony előtt megfestette Apa, hogy ő is benne legyen a buliban. A többi színt együtt válogattuk, a mintát is megbeszéltük, aztán leült az egész egy időre. Egy jó időre... Hogy őszinte legyek, nekem nem tetszett a kiválasztott. Pár színes csík úszott be jobbról és balról, itt-ott átfedéssel, és ennyi.          Néztem, néztem, de nem tudtam azonosulni vele, így mindig valami másba fogtam bele. Addig, amíg...
Eszembe nem jutott ez a változat,a repülő vadlibákkal.

Na itt már felpörögtek az események, mert ez már nem hagyott nyugodni, se letenni nem tudtam, sem pedig abbahagyni nem szerettem.
   Pedig muszáj volt, mert ez-az azért elkészült még mellette. Alig vártam, hogy a sok kis libát végre összeterelgessem csapattá, imádtam végig.Azt, ahogy ez a kicsit márványosra sikeredett halványszürke életre kelt a színektől.Azt ahogy a fejemben kigondolt kezd megformálódni.

Nem akartam semmi rendszert bele, a fő gondolat az volt, hogy összességében valami monoszkóp érzést adjon, lévén a tulaj tv-mániás, a munkája is a mániából fakad. Az is eszembe jutott, hogy pár dolgot bele kéne tűznöm, emlékül a gyerekkorból , innen-onnan.A szerencseszámot mindenképp, a  születési dátumot, csupa személyes dolgot, hiszen ez egy személyre szóló takaró, vagy mi.

A maradék helyen pedig kipróbálom azt a térgörbítős tűzést, ami már régen tetszik. Szépen ki tudom vele tölteni az üres tereket, a szélén pedig a stabil tuti kukacolás. Hogy sokáig tartson, sokáig őrizzen és védjen,  nagyon sűrűnek kell lennie a tűzésnek.

    Megbeszéltük mi kerüljön rá, elkészültek a rajzok nekem már csak meg kellett varrnom...Minden öltést szerettem, végig mosolyogtam teli tűztem szeretettel. Jó, tudom mindről ezt mondom. A piciket úgy hívom születés takarók, hiszen általában a várakozási idő alatt készülnek, ez meg mire elkészült olyan lett mint egy önéletrajz.
Minden, az átlagostól eltérő motívum mögött is él egy történet, de az már egy másik mese, amit nem tisztem megosztani, csak képekben.

  A fogadalom itt is be lett tartva, minden munkában egy fázis kézzel. Itt is a szegőpánt hátsó varrása készült kézzel, mert úgy sokkal szebb :)

Virágos jókedvemben

     Ezt az anyagot még tavaly vettem, de csak odáig jutottam el vele, hogy beavattam, kivasaltam és kerestem a hozzá illőket. Bármit tettem mellé, úgy éreztem sok, kiabál, nem kell. Többször eljátszottuk ezt , ő meg én. A vége az lett, hogy felkerült a polcra, majd egyszer biztos lesz belőle valami....

 Mivel rongy vonalon gyűjtögető típus vagyok, nem mindig célirányosan vásárolok, nem keseredem el, ha valami hosszan vár a sorára. Előbb-utóbb minden rongyból születik egy szépség, csak meg kell várja türelmesen a szikrát.
    A szikrát a tavaszi napsütés hozta, a babatakaró mániával kézen fogva. Rájöttem ha valami sok, akkor nem kell az mellé már semmi, csak a fehér, ami ha kell lágyít, ha kell kihangsúlyoz vagy fellazít egy tömör mintát. Én most lazításként alkalmaztam, és tetszett. A szabáson megint nem törtem magam túlzottan, mert ilyen anyag úgysem kíván maga köré aprólékos körítést. A cikk-cakk pont megfelel, egyszerű és látványos, hagyja majd élni az anyagot. A felezett négyszögek elkészítése nem egy nagy mutatvány, gyorsan haladok, közben folyamatosan azon kattogok, hogyan tűzzem majd?

   Össze is állítom, kap egy apró fehér pettyes pink paszpólt, mielőtt bekeretezem fehérrel, ötlet még mindig nincs, úgyhogy a sárga hátlappal együtt, összekészítem tűzésre, ha majd eszembe jut valami értelmes,azonnal varrhassam.

Mivel a  gondolat még vajúdási szakaszban sincs, elkészítek pár hímes tojást foltos mód, úgyis várnak már rá. Na jó, a lényeg, hogy folyamatosan haladjon a munka, összeállítok egy újabb takaró fedlapot, a jól bevált pasztell színvilágban, pár lepkével, majd csak jön az ihlet. Hát nem jött, úgyhogy nyugodtan varrhattam a fiam takaróját, addig is haladtam előre.

   Amikor végre megvilágosodtam, bebizonyosodott, hogy a legegyszerűbb dolgok váratnak magukra nálam a legtöbbet....Hisz mi a legegyszerűbb ennél az anyagnál ? Na, mi ? Hát a saját virágminta folytatása a fehér részen, a színeset pedig csak árokban. Hogy ez mért jött olyan nehezen ? Tovább tartott a gondolat megfogalmazódása, mint a munka maga.

 Utolsó lépésként a fogadalom, minden munkán valamit kézzel varrni. A szegőpánt hátsó részét pikk-pakk kézzel.

Az már csak hab a tortán, hogy miután szépen megírtam ezt a kis történetet a nehezen születő gondolatról, megosztás közben elporladt és eltűnt az egész, kezdhettem elölről. Valakit tán megharagítottam odafent?  Ha igen, akkor bocsika.....:) Ezt már nem szeretném megint , újra....

Szegés ferdepánttal

 Sokak mumusként emlegetik a munkának ezt a részét és inkább el is hagyják, vagy más, kevésbé míves befejezést választanak. Pedig....egyszerű,csak egy kis időt kell szánni az elkészítésére. Én többnyire saját anyagból varrom a hozzávalót, lévén így jóval olcsóbb, nem kell a színben biztosan passzolót keresgetni, azonkívül a bolti változat mintha egyre vékonyabb anyagból készülne. Persze ez nem azt jelenti, hogy az nem is jó, egyet azért mindenképp meg kell nézni mielőtt vesztek, hogy ne ragasztott legyen, hanem varrott, mert a ragasztott változat nem bír túl sok mosást, így igencsak megrövidítheti az elkészített tárgy élettartamát.

   A képeken használt pánt nincs előre bevasalva, mivel én általában az utolsó munkafázist kézi varrással végzem, és nekem így is kézre áll.

Ha mégis be szeretnétek vasalni munka előtt, leírok nektek egy igen egyszerű, olcsó segédeszközzel elkészíthető változatot. Nem én találtam ki, valahol a neten találkoztam vele pár éve.

Amire szükségünk van, az a vasalódeszkánk és egy jó nagy zsákvarrótű.A tűt  beszúrjuk a vasalódeszka huzatába úgy , hogy egy kis hidat kapjunk, aminek a hossza a kívánt szalagszélesség már behajtott állapotban.

 Az előre kiszabott szalagunkat befűzzük a tű alá úgy, hogy a

két szélét egymással szembe hajtjuk.Innen már egyszerűen csak folyamatosan, lassan húzzuk át az egyik oldalról a másikra a pántot, miközben vasalással rögzítjük a hajtásait.

Ha az anyag szabás előtt be lett kicsit keményítve, jobban adja magát a művelethez, és szebben tartja a vasalást.
      Ugye milyen pofon egyszerű?Most már nincs apelláta, hogy drága a szerkezet, amivel el lehet készíteni. Egy nagy tű csak van otthon? Esetleg nagyon vékony kötőtű, hústű a konyhában?

 Akkor most, igazán nekiláthatunk a szegésnek, már az utolsó akadályt is elhárítottuk....Mielőtt a pánttal dolgozom el szoktam tisztázni a széleket, így laposabb és egyenletesebb lesz, könnyebben lehet vele dolgozni. Nem kötelező, enélkül is lehet szép befejezést  alkotni.

     Először a munka színén dolgozunk. Kijelöljük az egyik oldal közepét, majd kb. 5 centit rámérünk, ide kerül majd az első öltés. A szalagból is kihagyunk egy tíz centis darabot , így fogjuk tudni a pánt elejét és végét pont a közepén egyeztetve összevarrni. A képen látszik, hogy  a ferdén szabott anyag, milyen szépen, kisimulva követi a kerekített sarkokat.

Ez a fajta szegés a munkadarabtól függetlenül, minél keskenyebb, annál  szebb,ennek érdekében, amelyik gépen lehet, állítunk a tűpozíción, ahol ez nem megoldható, ott a szalag bevasalásakor gondolunk erre, keskenyre vasalva a pántunk széleit.
Amikor visszaértünk a varrással a kezdőpontunk közelébe, akkor először kimérjük pontosan mekkora szalagra lesz még szükségünk, a két végét összevarrjuk, a felesleget levágjuk .Miután a varratot szétkörmözzük, végigvarrjuk a kihagyott részt is.

     A munka színoldalán, belülről kifelé megvasaljuk a pántot, óvatosan, nem megnyújtva azt. Eztán kezdünk a visszáján dolgozni, a pántot visszahajtva, varrásra merőlegesen gombostűzve, vasalóval lelapítva előkészítjük az árokban varrásra, vagy az apró öltéssel készülő kézi befejezésre. Amennyiben jól végeztük el az előkészítő folyamatokat, a színoldalon az árokban készülő tűzés a hátoldali pántot szépen befogja. Amikor elkészültünk, azért ellenőrizzünk, és javítsunk, amennyiben szükséges!

Amikor kézzel varrok inkább ezt az iratrögzítő kapcsot használom, kevésbé lesz véres az élmény :)

A munka legutolsó fázisa természetesen a vasalás, nem nyújtva, inkább csak finoman, lapítva!
     

  

Vidám babatakaró, tvzs, meska.hu

Vidám babatakaró, tvzs, meska.hu

Sarkalatos problémák..

 

 Amit ma megosztok Veletek, nem egy bizonyos technika, hanem a munka befejezéséhez ad segítséget, legyen az terító, falikép, párna, vagy bármi, amit keretezni kell.
Hiába dolgozunk egy-egy darabon rengeteget, hiába figyelünk a részletekre, ha ezt nem tudjuk szépen elkészíteni, tönkreteszi a látványt, erősen leértékeli még saját szemünkben is addigi kedvencünket.
     Ez az a szegés mód, ahogy a képkereteket készítik, vagyis a 45 fokban szabott pántokkal készülő.Rengeteget varrtam ilyet, mert szerintem sokkal látványosabb, mint az egyszerű keretezés. Kínlódtam vele én is sokat, bontottam nem egyszer , mert nem állt szépen.
Aztán egyszer csak a nagy rendszergazda, akit én nemes egyszerűséggel Főninek nevezek, megkegyelmezett, és küldött egy szikrát, na attól a pillanattól kezdve ez már tök egyszerű műveletté vált. Csak rá kellett jönnöm...Most pedig megosztom Veletek, megspórolandó egy csomó káromkodás által elkövetett környezet szennyezést.  :)
    Az egésznek az a lényege, hogy nem szabom előre a 45 fokot, hanem egyenes pántokat varrok mind a négy oldalra, úgy, hogy az első öltést nem a varrat elején, hanem a varrásszélességet kihagyva ejtem.A pántnak mindegyiknek olyan hosszúnak kell lenni, mint a szegendő rész + 2x a szegő szélessége.A munka és a szegő közepét megjelöljük, egyeztetjük és középtől kifelé haladva felvarrjuk a pántot, de a varrat végén a varrásszélességet meghagyjuk a következő sarokban is.Akkor dolgoztunk jól , ha  a két varrat egy pontban ér véget, irányuk pont derékszöget alkotva.
Következő lépésben félbehajtjuk a munkadarabot  a keresztátmérő mentén, így már meg is van a követendő 45 fokos vonalunk.A szegőket szépen egymásra simítjuk, a többi tennivalót a fotókon magyarázom.
   Munka közben nem feledjük a vasalást, óvatosan, a ferde varratot mindig ellentétes irányban vasaljuk, mint ahogy az fut! Ha az anyag amivel dolgozunk hajlamos a nyúlásra, a varrásra kijelölt vonalat egy vékony csíkban megerősíthetjük ragasztós vászonnal, vagy egy egyszerű, szálirányban szabott vászon csíkkal.

 És el is készültünk, ugye  milyen egyszerű? Na és mennyivel szebb így? Jó munkát!
A képekkel megrakott postagalambok közül sokan eltévedhettek, mert csak pár ért el idáig. Akikét megkaptam, azokét  feltettem az albumba, a többiekét várom! Szeretettel : Zsuzsa

Foltberakás

    Tudom és , hogy egy öltés nem sok,  annyi sincs ezeken a munkákon, de gondoltam húsvét előtt hasznát veszitek ennek a technikának is, akár dobozkát készítetek ajándékba, akár a locsolóknak kedveskedtek egy soha meg nem romló tojással.
   Ha beleszerettek ebbe a technikába, az üzletekben mindenféle figurát lehet kapni, amit bevonhattok saját ízlésetek szerint. Díszítéskor nagyon mutatós felületet lehet elérni, ha az ún. articsóka technikát is bevetitek, amihez szélesebb szalagokat is lehet használni.Kombinálhatjátok gyöngyfűzéssel, fémlemez domborítással, apró felragasztható díszekkel is.Felhasználhattok maradék csipkéket, apróbb, előre elkészített hímzéseket is.
  Közben gyakorolhatjátok a színek, minták harmonikus összeválogatását, megtapasztalhatjátok milyen hatások érhetőek el a különböző variációkkal. Ezeknek a tapasztalatoknak nagy hasznát vesszük a valódi foltmunkáknál is. Az sem utolsó szempont, hogy ebben az esetben egy-egy rosszul megválasztott foltot egy mozdulattal távolíthatunk el és könnyedén cserélhetjük megfelelőre, nem kell órákig való bontással megölnünk a lelkesedésünket. Remélem meggyőztelek Benneteket, szerintetek is tökéletesen illik a
" tanrendbe " :)
    Az első lépés a hungarocell  tojás, vagy a doboz beszerzése, bármelyik hobbiboltban kapható mindkettő. Szükség lesz még hamar száradó  hobbi ragasztóra ( a technokol nem jó, mert "megeszi" az alapanyagot) szalagokra, gyöngyökre, szerszámként megteszi egy sniccer és egy manikűr készlet, valamint gombostű, amit akár díszítésre is felhasználhatunk, ha szép a feje.
     Elsőként megrajzoljuk egy filctollal a mintát, amit meg szeretnénk jeleníteni , majd egy éles sniccerrel a vonalak mentén, kb 1 cm mélyen behasítjuk a dobozt, vagy a tojást. A doboznál figyeljünk arra, hogy nehogy  átlyukasszuk a  falát. Figyeljétek csak meg, hogy az első egyszerű minták után milyen merészen fogtok belevágni az egyre bonyolultabb, apróbb, ívelt minták tervezésébe is!
Amikor ezzel elkészültünk, a kiszemelt anyagból levágunk egy körülbelül akkora darabot, ami ferde szálirányban befedi a megmunkálandó területet.( azért ferde, mert a domború felületekre szebben kifeszíthető így )
 Foltunkat pár gombostűvel rögzítjük ideiglenesen a helyére, addig amíg a körömreszelővel finom mozdulatokkal kb. 1-2 mm mélyen betűrögetjük az anyagot a mintát jelző hasítékba. Ha ezzel elkészültünk, ollóval  2-3 mm többletet hagyva, levágjuk a felesleget, és amit rajtahagytunk újból betűrjük, most már teljesen. A gombostűket ki is szedhetjük, jöhet a következő folt. A teljes minta elkészülése után következnek a zsinórok, szalagok egyéb csiniségek. A zsinórok végeit a hasítékok kereszteződéseibe lyukat ütve tudjuk eltüntetni, ezt a részt később gyönggyel, apró masnival díszíthetjük, ha esetleg nem sikerült esztétikusra a varázslat. Ennél a munkánál nagyszerűen használható a szabály, amit el akarsz tüntetni, azt díszítsd fel!
    A doboznál a belső felületet érdemes simán beragasztott textillel fedni, majd miután a külső borítással elkészültünk az éleket szalaggal ragasszuk le, így zárva le ezt a részt. Nehogy  túl vastag anyagot válasszatok az élek lezárásához,  mert akkor nem lehet becsukni a dobozt!
   Az illusztrációként használt kollázson szereplő tojásokat nem én készítettem, csak segéderőként voltam jelen születésükkor, a doboz az én gyerekem :)

Köszönöm

Mindenkinek aki eljött, hogy lássa vagy ott volt épp és megnézte, mindenkinek nagyon köszönöm hogy megtisztelte figyelmével a tárgyakat, amiket készítettem. Nagyon jól esett az érdeklődésetek, a sok dícséret amit Vágvölgyi Hajni közvetített felém, az üzenetek, amit itt küldtetek, mind megerősítettek abban, hogy jó útra tértem :) Nagyon hálás vagyok Hajninakhttps://www.facebook.com/vagvolgyi.ajandekeslakberendezes  az ötletért és a befogadásért,sokat segített abban, hogy még többen lássák, mivel foglakozom, így segítve a tárgyaim gazdára találását.

A mostani hétvégét pedig Mariannal https://www.facebook.com/pages/Kroki-Kincsei/425828304145995?fref=ts töltöm Budaörsön  http://www.kreativmuhely.com/

foltberakásos tojásokat fogok készíteni az érdeklődőkkel.Aki nem tud ott lenni,annak majd írok az ott történtekről :)

Bébipasi taki

    Régóta igazságtalannak érzem már, hogy ha baba takaró, akkor rózsaszín, tehát csajos. Most aztán végre kaptam magam, összeválogattam pár finom pasztell színt és belevágtam, szó szerint.Úgyis régen varrtam már takarót ( tényleg, a terítők, meg egyéb apróság nem ér fel a takaróval )

Hogy miért pont a takarók....Talán mert az ember babakorának igen jelentős részét tölti betakarva, ezért én úgy gondolom, jó hatással lehet rá egy olyan takaró, ami szeretettel készült, tehát alaposan megszívta magát ezzel az éltető energiával.
   Szóval vagdaltam, varrtam, vasaltam, igen igaz, megint nem terveztem előre semmit. :(  Nem tehetek róla, ez egy nem túl jó tulajdonságom,mondhatni rossz, ha az agyamban megszületik, már képtelen vagyok várni, aprólékosan megtervezni, színezni, számolni, nekem ilyenkor azon nyomban neki kell állni.

Ez van, hibája mindenkinek lehet, most akkor elárultam egyet az enyémek közül...
   Ha kérdezitek, igen imádtam ! A színeit legfőképp, az egyszerű blokkjait, amiket épp csak körbetűztem a pont egyforma mintájú hímzéssel, kicsit élénkebb színnel, hogy életre keljen a színvilág. Persze hogy nem bírtam ki és legalább pár darabot a részekből tovább vagdostam, hogy legyen benne kicsit munkásabb blokk is, aztán fogtam és a többi már elkészült négyzetet elferdítettem, hogy "megmozduljon" a kompozíció . A látványt az asszimetriában elhelyezett fehér keretezéssel fokoztam. Mondtam már párszor, hogy nagyon szeretem a fehéret alapnak, ugye?  Nem baj, hátha valakinek még nem tűnt fel  :)
  A keretet már szinte mindig sarokra állítva varrom, ez nem újdonság. Az sem bulvárhír igazán, hisz mindenki tudja hogy legszívesebben körbetűzném a világot, hogy a munkának ez a része "jutifalat" nekem. Különösen, hogy rájöttem, mire is való a célkeresztes tűzőtalpam.

Mire, mire...hát egy cm-es távolságtartásra. A célkereszt segítségével könnyedén lehet pozicionálni a tű helyzetét varrás közben, így csak az első vonalat kell bejelölni, aztán futás körbe - körbe. Hát, új távlatokat nyitott nekem, alig várom, hogy újra akadjon valami, amit tűzni kell, mert teli a fejem mindenféle ötlettel. Szóval a drezdainál rájöttem, hogy kell ezzel táncolni, most meg boldogan használtam az új tudományomat.
  A szegés a szokásos módon saját anyaggal történt, de mivel egy darab kanyart sem szabtam bele nem kellett ferde pántot rittyentenem, elég volt egy kellőképpen hosszú csík is a munkához. Hogy a fogadalom sem maradjon el, a kézi varrás mint hozzáadott, de fel nem számolt érték jelent meg a szegőpánt hátoldali eldolgozásán. Magamnak tartozom vele, tehát behajtom....

Bébipasi takaró, tvzs, meska.hu

Bébipasi takaró, tvzs, meska.hu

Drezdai tányér velem...

   

 Ez  a blokk sokkal látványosabb, mint bonyolult,  és rengeteg variációt ki lehet találni vele kapcsolatban. Lehet minden szirom más és más, lehet csak két színből, és ha van otthon maradék blokk, azokat is fel lehet használni, mint ahogy a bemutató darabon én is ezt tettem.
     Ha csak egy darab készül, rá lehet dolgozni díszpárnára, vagy asztalközépre, de lehet egész takarót is varrni ilyen blokkokból. Ahogy én tapasztaltam , mint az összes többi technikának ennek is a pontosság a sarokköve, ezen áll vagy bukik a siker.  Na uccu kezdjünk neki!

A sablonok segítségével készítsünk  12 db szirmot, és egy kör alakút a közepére.
Ez utóbbit felhasználás előtt érdemes apró öltésekkel a varrásszélesség mentén körbevarrni,ennek a varrásnak a segítségével a sablonra ráhúzni - ha a szálat meghúzzátok, a varrás szép egyenletesen beráncolja a kör szélét, így a sablont a varrásszélesség mögé bújtatva, tökéletesen formára lehet vasalni.
   A szirmokat  hossztengelyük  mentén félbe hajtjuk, majd a szélesebbik oldalt, színt színre hajtva összevarrjuk,

ha kész kifordítás előtt, a végén a  csücsköt kicsippentjük - a varrásra vigyázva.
Ha kifordítás után a csücsökbe egy derékszögű kartont csúsztatunk,azonnal a helyére igazodik a varrás, amit a kartonnal  együtt meg is vasalhatunk.
  Az így előkészített szirmokat előbb hármasával kell összevarrni,

 vasalni, majd a kapott négy blokkból kettőt -kettőt összevarrva elkészül két fél virágunk.

Újra a vasalás következik, majd az utolsó varrással egyesítjük a két felet. Na most megint vasalunk - nincs morgás, ez nem egy zsabós ing, csak egy kistányér :)

  Kész is vagyunk, már lehet is  kitalálni, hogy mit fog díszíteni,esetleg kiszámolni, hány szirom egy takaró.
A következő lépésben szépen felvarrjuk az alapra, ha még van energiátok, akár egy kis hímzéssel, gyöngyözéssel, bármivel ami illik hozzá fel is lehet díszíteni. Így lesz belőle bolond drezdai.
Aki a szabad gépi tűzéssel incselkedik, minden szirmot más mintával tűzve gyakorolhat rajta egy jót. Ha a munka elkészült, és még egy öltés sem esett rajta kézzel, a szegést érdemes apró kézi öltéssel rögzíteni a hátoldalon.

Sokkal szebb lesz, és  megérdemli azt a kis luxust.